2016. január 20., szerda

Ömlengés, vagy köszönetnyilvánítás, vagy... valami

Hú! Hát, ehhez is elérkeztünk, az utolsó, lezáró, ömlengős bejegyzéshez. Igazából nem hiszem el. Évek óta írok, de ez az első olyan sztori, amit be is fejeztem, teljesen végigkövethető az írásom fejlődése ebben a blogban.
Szinte látom magamat, még '14-ben, tizennégy évesen, a bloggerkedésem kezdetén, a vámpír mániám közepette, mikor tombolt a Tvájlájt láz (legalább is nálam), és én kitaláltam, hogy bizony, én egy vámpíros blogot akarok írni. Délután direkt előkerestem az első jegyzeteket, amiben olyan szereplők vannak, ami minden klisés, elcsépelt sztoriban (elkényeztetett, cicababa ellenség, stb...), és Jack az első ötletekbe nem is volt benne. ami furcsa, belegondolva, hogy ő a legnépszerűbb szereplő. Őt úgy akartam belerakni, hogy akartam bele egy vámpírt, aki ismeri Alicet, ebből forrta ki magát egy ex (és jelenkori) szerelem. Nem volt előre tervem a sztorival kapcsolatban, még a harmincadik fejezetnél nem tudtam, hogy mi lesz a vége. De igazából sosem tudtam, hogy mi lesz a következő fejezetben, ennek a történetnek én megalkottam az alapjait, és utána én lettem a szócső, mert ez bizony magát írta. Például az egész börtönös rész nem volt betervezve, csak az írás közben ugrott be, hogy csukják le, mert miért is lenne könnyű az élete, Morton karaktere is csak akkor lett kitalálva (a nevét is barátnőm mondta Facebookon), aki nekem nagyon a szívemhez nőtt (pláne egy másik barátnőmnek, aki egyenesen elküldött a pokolba, amikor megöltem), hiába nyírtam ki hamar.
Igazából remélem, hogy tudtam nektek alkotni egy olyan történetet, ami legalább egyszer nevetésre késztetett, vagy meglepődtetek rajta. Nekem az Alice (ahogy magam, és a barátim között hívjuk, mert mániánk minden történetet úgy hívni, ahogy a főhőst, mert az egyszerűbb) majdnem két évemet végigkísért, sok probléma elől menekültem ide, és most igazán nehéz szívvel engedem szabadon, de meg kell tennem, ennek vége, én úgy érzem, sikerült lezárnom.
Néhány hónappal ezelőtt volt egy olyan közvélemény kutatás, lehet láttátok páran, hogy legyen-e második évad, vagy valamilyen spinof, de nem sokkal utána ki is töröltem, mert beláttam, hogy ezt a történetet, világot kimerítettem, úgy érzem, hogyha belefognék egy második részbe/évadba, az már csak egy silány utánzata lenne az eredetinek, ezért döntöttem úgy, hogy elvetem, jó ez így, ahogy van. Lehet, hogy fogok írni egy-két novellát még az elejéről, de ebben nagyon nem vagyok biztos.
Igazából az biztos, hogy nem hagyom abba az írást, mert már most van jó néhány közös sztorim másokkal, (katt IDE) és a gépemen pedig vagy húsz megkezdett történet, akarok majd belekezdeni egy olyanba, amit egyedül írok (max' egy-két baráti segítséggel), de azt még nem tudom, hogy mivel, szóval arra még várni kell, de szerintem, ha lesz, akkor ki fogom ide posztolni.
Igazából van egy barátnőm, Vanda, akivel még nagyon régen, hatodikban együtt kezdtünk el írni, és azóta "szétváltunk", de ő is szerves rész ennek, főleg az utóbbi jelenetekben, ott segített nekem rengeteget. Szóval, csajszi köszi.... A számtalan gyönyörű designet, és rengeteg rendezett képet (a szereplők az utolsó hónapokig változtak), és a két trailert is nagyon köszönöm, nagyon jók lettek, csajok. Nektek is köszönöm, hogy ennyien olvastátok, hogy 25.000 fölött van a megtekintésem, és azt a 42 feliratkozót is. örülök, hogy beléptetek páran a Facebook csoportba, mert igazából teljesen feleslegesnek bizonyult, volt benne vagy öt poszt, na mindegy... Kaptam minimum 10 díjat is, amiből ha kettőt csináltam meg, de mindnek nagyon örültem, pokolian jól esett, hogy gondoltatok rám. Imádlak titeket mind!

Azt hiszem, ideje a blog címe mellé odabiggyeszteni a "befejezett" szócskát.
A vámpír nem jár egyedül blogot lezárom.
További jó szórakozást, köszönöm, hogy velem voltatok, sziasztok!

4 megjegyzés:

  1. Ez nagyon jó lett, régóta követem és nagyon tetszik ;) aki egyet ért velem az írjon valami komit :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszik, és köszi a buzdítàst ;) :D

      Törlés