Belépek a házba. Még sosem jártam itt ezelőtt, de a szagok annyira ismerősek. Igazából mindent beleng Linda és Josh illata, meg az otthoné.
A sógornőm a nyakamba ugrik. Hátratántorodom, és majdnem hanyatt esek, de ez nem zavarja. Annyira erősen szorít, hogy úgy érzem, mindjárt darabokra török.
Iszonyúan hiányzott nekem, három éve nem találkoztunk, akkor is csak véletlenül. Egy motelben szálltam meg, ők pedig épp az évenkénti nyálasan romantikus kiruccanásukon voltak.
- Annyira jó látni. - mondja Linda, a hangán hallom, ahogy mosolyog, de az arcát nem látom, mivel azt a vállamba temeti.
- Téged is, de azért ne törj össze. - mondom nevetve.
Nevetve elenged.
- Hol van Josh? - kérdezem.
- Dolgozik. - von vállat. - gyere, megmutatom a szobád. - a kezemnél fogva elkezd ráncigálni a lépcső felé. Ismerem már annyira, hogy tudjam, hogy ilyenkor nem érdemes vele ellenkezni, mert ha kell, akkor a hátán visz fel.
Egy elég nagy, és világos szobába vezet, ahol egy franciaágy van, síkképernyős Tv, ruhásszekrény, meg egy ajtó, ami gondolom vagy fürdőszobába, vagy gardróbba vezet, de mivel szekrény van, ezért gondolom az előbbi.
Egy fürdőszoba. Iszonyú régen tudtam már egy hosszú, forró fürdőt venni, mivel mostanában csak mosakodni tudtam, patakban, vagy folyóban. Az már luxusszámba ment, amikor le tudtam tusolni.
- Biztos, hogy nem baj, hogy itt vagyok? - kérdezem.
- Dehogy is! - vágja rá. - Magadra hagylak!
Kimegy, nekem pedig az első utam a másik ajtóhoz vezet. Eltaláltam, egy fürdőszoba, egy hatalmas sarokkáddal. Van még egy ajtaja, ami gondolom egy másik szobába vezet, vagy a folyosóra.
Gyorsan megengedem a meleg vizet, locsolok bele egy kis olajat, meg fürdősót, és habfürdőt. Előveszem az iPodom, és bekapcsolom a kedvenc zenéimet.
Az egyik szekrényben találok mécseseket, meg gyújtót, így körberakom vele a peremét, majd meggyújtom őket.
Levetkőzök, és beleereszkedek, élvezem, ahogy a meleg víz körbeölel.
Mennyei....
Egy órával később megérkezik Josh, addigra én már felöltözve várom a nappaliban. Első dolgom a nyakába ugrani, és minimum két percig nem is engedem el.
- Annyira jó látni. - mondja, miközben végignéz rajtam.
- Téged is. - mondom. A szemem könnyek szúrják, alig bírom visszatartani.
Jó ötlet volt visszajönni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése